Az első hosszú hétvégés kirándulásunk célpontjául Delhit és Agrát
választottuk.
Delhi India fő- és egyben legnagyobb városa, 16 millió lakosa 1500 km2-en
él. Éghajlata a félig száraz trópusi és nedves trópusi (monszun) közötti
átmeneti klíma. A nyári hőhullámok évről évre több ezer ember halálát okozzák,
és amint arról otthonról értesültünk, ezen a héten is így történt. Ott jártunkkor
45-48 fok volt, ami éjszakára lement 30 köré.
4 órás késést követően hajnali 4-kor landoltunk, majd 3 óra alvás után nekiindultunk
felfedezni a fővárost. Éltünk a szálloda ajánlatával és három napra sofőrt
béreltünk, amivel a létező legjobb döntést hoztuk. Utólag belegondolva a
töredékét nem láttuk volna annak, amit így sikerült és valószínűleg anyagilag
sem jöttünk volna ki sokkal jobban. A szálloda 8,4-es értékelést kapott
booking.com-on, erről annyit, hogy végig az első napi használt ruhánkban
aludtunk.
Gyorsan jött hírnév, avagy a Sztárok élete…
Amit elég gyorsan észrevettünk, hogy kitűnünk a tömegből. Feltűnően kevés
európai, vagy inkább fehér bőrű turistával találkoztunk eddig. Bangalore-ban, a
hétköznapokban ez nem zavaró, viszont Delhiben annál inkább az volt. Kezdődött
azzal, hogy arra lettem figyelmes, hogy valaki néz. De nem csak elbambul és
rajtam felejti a tekintetét, hanem gátlástalanul bámul. Ahogy ránéztem, nem
vette a lapot, még a száját is eltátotta. Aztán ahogy jobban körbenéztem,
nemcsak egy, nemcsak férfiak, nők és gyerekek is és nemcsak engem, mindkettőnket.
Majd odajöttek hozzánk, hogy hagy készítsenek velünk egy képet. Ez az elején
viccesnek tűnt, de addig fokozódott, hogy nem tudtunk sétálni, nézelődni,
turisták módjára élvezni a látványt. Gyorsan megtanultuk, hogy nem szabad
megállni, akkor sem, ha az apa odalöki a kezembe az 1 éves gyerekét, vagy ha 10
fiatal srác áll körbe minket, hogy fotó, fotó, vagy ha az anyuka könyörög egy
közös képért. Amikor egymásról próbáltunk fotót készíteni, lesifotósok módjára
ők is odasunnyogtak és igyekeztek megörökíteni a mi pillanatainkat. Volt, aki
követett minket és kamerázott. Valószínűleg tévesen híres és jómódú európai
filmsztároknak nézhettek minket, csak erre tudtunk gondolni, hisz ekkora
felhajtás csak nekik járhat.
Most már megértjük, hogy milyen nehéz a sztárok élete J
Majmok
Delhiben tartózkodásunk egyik fénypontja számomra a majmokkal való
találkozás volt. Olvastuk, hogy szabadon, az utcán élnek, de eddig nem láttuk
őket. Aztán sofőrünknek köszönhetően megtörtént a nagy találkozás. Egy széles
sugárúton egyszer csak megálltunk és ott pihentek. Éhesek, szomjasak és nagyon
barátságosak voltak, nemúgy, mint Bangalore-ban, az udvarunkon élő
mangótolvajok.
Láttunk még tevét az autók közt sétálni, papagájt a parkban, kecskét a templom előtt, kobrát bűvölő helyit és teheneket minden sarkon.
A hőség
Sokféle meleg létezik: van a nagyon meleg, amikor az ember az árnyékot
keresi. Van, amikor már hőségriadót hirdetnek és a meleg csak a vízparton
elviselhető. A Delhiben átélt 45-48 fok viszont ezektől eltérő. Ez az a fajta
meleg, amit már érzékelni sem tudunk. Azt éreztük, hogy nagyon meleg van, de
nem izzadtunk, ami az egy-egy 2 órás sétát követően furcsán hatott. Abból tűnt
fel, hogy ez nem a megszokott, hogy egy liter víz úgy csúszott le, akár 1
pohár, majd pár percen belül ismét kiszáradni készültünk és a bőrünk sós volt.
Amint beültünk az autóba, mintha zuhany alá álltunk volna, azonnal elkezdett
szakadni rólunk a víz, itt ugyanis a nap nem tudta azonnal felszárítani a
nedvességet. Ahogy kiszálltunk, pillanatokon belül ismét szárazak voltunk. És
nem égtünk le…
És íme néhány kép Delhiből:
Shri Lakshmi Narayan Templom, avagy Birla Mandir
- Hindu, vízszintesen csíkozott márványtemplom, építését a Mahatmá Gándhit is támogató Birlá család szponzorált
- 1938 és 1995 közt épült
- Istensége Laksmí, a gazdagság istennője
India kapu
- 42
méter magas emlékmű az első világháborúban és az 1919-es angol-afgán háborúban
elesett 90 000 indiai katona tiszteletére
Swaminarayan
Akshardham
- Sajnos
ebben a kimondhatatlan nevű meseszép templomban nem lehetett fényképezni, így
csak kívülről tudtunk néhány képet készíteni
Raj
Ghat
- Az
indiaiak körében az egyik leglátogatottabb emlékmű, mely Mahatmá Gándhi 1948.
január 30-ai meggyilkolásának
helyén áll
Vörös
Erőd - Lal Qila
- Alapkövét
1639-ben rakták le, építtetője Sáhdzsahán nagymogul
Politikai, közigazgatási központ: Parlament, köztársasági elnöki palota
Safdarjang
sírja
- A
népszerűtlen és kéjsóvár mogul uralkodó sírja 1754-ben épült
Lodi
kert
- Park 360 000m2 területen tele
mecsettel és sírokkal, papagájokkal és mókusokkal
Humayun
sírja
- A Taj
Mahal előképe, bár ezt a feleség építtette férje emlékére 1565-ben
Lótusz
templom
Lal
Kot, Quatab Minar
- A
Világörökség része, a 12. századból származik. A torony győzelmi szimbólum és
minaret volt egyben
Régi erőd az 1500-as évekből