2015. május 30., szombat

A világ hét új csodájának egyike: a Taj Mahal

A Taj Mahal az őszinte és halhatatlan szerelem jelképe, India szimbóluma, a kötelező látnivaló. Egy nagy álom teljesült ezen a napon, életre szóló élmény volt.

A Taj Mahalt Sáhdzsahán császár építtette szeretett felesége, Mumtáz Mahal síremlékéül a Yamuna folyó partján Agrában. A nő 17 éven keresztül társa, támogatója, tanácsadója volt a császárnak és 14. gyermekük világra hozása közben, 1631-ben halt meg. Sáhdzsahán a legjobb perzsa szakembereket hívta össze a Taj Mahal tervezéséhez, a mesterek pedig a Közel-Kelet és Ázsia számos országából jöttek. 22 évvel később elkészült a fehér márvány remekmű, melyet féldrágakövek (jáspis, jáde,  kristály, türkiz, achát. stb.) díszítenek.


Zárásként idegenvezetőnk a következő történetet mesélte: a császár nem sajnálta a pénzt kedvese méltó síremlékének megalkotására, a köveket Ázsia több országából hozatta és 20 ezer munkás dolgozott a pompás építményen. Az építkezés befejeztével a császár a legenda szerint elrendelte, hogy az összes munkás kezét vágják le, ezzel biztosítva a remekmű megismételhetetlenségét.



2015. május 29., péntek

Új-Delhi

Az első hosszú hétvégés kirándulásunk célpontjául Delhit és Agrát választottuk.

Delhi India fő- és egyben legnagyobb városa, 16 millió lakosa 1500 km2-en él. Éghajlata a félig száraz trópusi és nedves trópusi (monszun) közötti átmeneti klíma. A nyári hőhullámok évről évre több ezer ember halálát okozzák, és amint arról otthonról értesültünk, ezen a héten is így történt. Ott jártunkkor 45-48 fok volt, ami éjszakára lement 30 köré.

4 órás késést követően hajnali 4-kor landoltunk, majd 3 óra alvás után nekiindultunk felfedezni a fővárost. Éltünk a szálloda ajánlatával és három napra sofőrt béreltünk, amivel a létező legjobb döntést hoztuk. Utólag belegondolva a töredékét nem láttuk volna annak, amit így sikerült és valószínűleg anyagilag sem jöttünk volna ki sokkal jobban. A szálloda 8,4-es értékelést kapott booking.com-on, erről annyit, hogy végig az első napi használt ruhánkban aludtunk.


Gyorsan jött hírnév, avagy a Sztárok élete…

Amit elég gyorsan észrevettünk, hogy kitűnünk a tömegből. Feltűnően kevés európai, vagy inkább fehér bőrű turistával találkoztunk eddig. Bangalore-ban, a hétköznapokban ez nem zavaró, viszont Delhiben annál inkább az volt. Kezdődött azzal, hogy arra lettem figyelmes, hogy valaki néz. De nem csak elbambul és rajtam felejti a tekintetét, hanem gátlástalanul bámul. Ahogy ránéztem, nem vette a lapot, még a száját is eltátotta. Aztán ahogy jobban körbenéztem, nemcsak egy, nemcsak férfiak, nők és gyerekek is és nemcsak engem, mindkettőnket. Majd odajöttek hozzánk, hogy hagy készítsenek velünk egy képet. Ez az elején viccesnek tűnt, de addig fokozódott, hogy nem tudtunk sétálni, nézelődni, turisták módjára élvezni a látványt. Gyorsan megtanultuk, hogy nem szabad megállni, akkor sem, ha az apa odalöki a kezembe az 1 éves gyerekét, vagy ha 10 fiatal srác áll körbe minket, hogy fotó, fotó, vagy ha az anyuka könyörög egy közös képért. Amikor egymásról próbáltunk fotót készíteni, lesifotósok módjára ők is odasunnyogtak és igyekeztek megörökíteni a mi pillanatainkat. Volt, aki követett minket és kamerázott. Valószínűleg tévesen híres és jómódú európai filmsztároknak nézhettek minket, csak erre tudtunk gondolni, hisz ekkora felhajtás csak nekik járhat.
Most már megértjük, hogy milyen nehéz a sztárok élete J


Majmok

Delhiben tartózkodásunk egyik fénypontja számomra a majmokkal való találkozás volt. Olvastuk, hogy szabadon, az utcán élnek, de eddig nem láttuk őket. Aztán sofőrünknek köszönhetően megtörtént a nagy találkozás. Egy széles sugárúton egyszer csak megálltunk és ott pihentek. Éhesek, szomjasak és nagyon barátságosak voltak, nemúgy, mint Bangalore-ban, az udvarunkon élő mangótolvajok.
         
Láttunk még tevét az autók közt sétálni, papagájt a parkban, kecskét a templom előtt, kobrát bűvölő helyit és teheneket minden sarkon.


A hőség

Sokféle meleg létezik: van a nagyon meleg, amikor az ember az árnyékot keresi. Van, amikor már hőségriadót hirdetnek és a meleg csak a vízparton elviselhető. A Delhiben átélt 45-48 fok viszont ezektől eltérő. Ez az a fajta meleg, amit már érzékelni sem tudunk. Azt éreztük, hogy nagyon meleg van, de nem izzadtunk, ami az egy-egy 2 órás sétát követően furcsán hatott. Abból tűnt fel, hogy ez nem a megszokott, hogy egy liter víz úgy csúszott le, akár 1 pohár, majd pár percen belül ismét kiszáradni készültünk és a bőrünk sós volt. Amint beültünk az autóba, mintha zuhany alá álltunk volna, azonnal elkezdett szakadni rólunk a víz, itt ugyanis a nap nem tudta azonnal felszárítani a nedvességet. Ahogy kiszálltunk, pillanatokon belül ismét szárazak voltunk. És nem égtünk le…


És íme néhány kép Delhiből:

Shri Lakshmi Narayan Templom, avagy Birla Mandir
  • Hindu, vízszintesen csíkozott márványtemplom, építését a Mahatmá Gándhit is támogató Birlá család szponzorált
  • 1938 és 1995 közt épült
  • Istensége Laksmí, a gazdagság istennője

India kapu
  • 42 méter magas emlékmű az első világháborúban és az 1919-es angol-afgán háborúban elesett 90 000 indiai katona tiszteletére

 Swaminarayan Akshardham
  • Sajnos ebben a kimondhatatlan nevű meseszép templomban nem lehetett fényképezni, így csak kívülről tudtunk néhány képet készíteni

Raj Ghat
  • Az indiaiak körében az egyik leglátogatottabb emlékmű, mely Mahatmá Gándhi 1948. január 30-ai meggyilkolásának helyén áll

Vörös Erőd - Lal Qila
  • Alapkövét 1639-ben rakták le, építtetője Sáhdzsahán nagymogul

Politikai, közigazgatási központ: Parlament, köztársasági elnöki palota

Safdarjang sírja
  • A népszerűtlen és kéjsóvár mogul uralkodó sírja 1754-ben épült

Lodi kert
  • Park 360 000m2 területen tele mecsettel és sírokkal, papagájokkal és mókusokkal

Humayun sírja
  • A Taj Mahal előképe, bár ezt a feleség építtette férje emlékére 1565-ben


Lótusz templom


Lal Kot, Quatab Minar
  • A Világörökség része, a 12. századból származik. A torony győzelmi szimbólum és minaret volt egyben



Régi erőd az 1500-as évekből