Augusztus 15-e India függetlenné válásának napja. Mi ezt az ünnepet
Ooty-ban, a hegyekben töltöttük.
Bár a levegő közel sem olyan, mint a Mátrában, legalább a tudat, hogy
erdőben vagyunk, javította a közérzetünket. Nekem maga a város – eltekintve
attól, hogy gyönyörű környezetben van – nem lopta be magát a szívembe, nem
tudtam összeegyeztetni a szemetes, koszos utcaképet a „kis, eldugott, idilli
hegyi gyöngyszem” képpel.
Csak az irány nem stimmel...
Itt nem sok pláza van...
Tessék a friss halat!!!
Étterem:
Nem mertem megnézni közelebbről, hogy mi az ott a földön
A szokásos "please - photo - with me", vagy gyakrabban "photo!!!!" itt is megvolt
Ooty és környéke a teatermesztésről híres, amerre a szem ellát, teaültetvények veszik körül. Igazán finom és különleges a csokis tea, a kép pedig – ahogy ezt szürcsölgetve állunk a hegyoldalban és nem tudtunk betelni az elénk táruló látvánnyal – már-már giccsesnek mondható… :) India ezúttal is új arcát mutatta.


Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése